Aki fitt, később lehet demens

Szemlézte: Pöltz Ágnes

2018.03.26. 11:13

Megelőzés

Science Daily

Azok a nők, akik középkorúként fizikailag fittnek számítottak, majdnem 90 százalékkal kisebb eséllyel váltak demenssé évtizedekkel később, azokhoz viszonyítva, akik csak közepesen voltak edzettnek mondhatók - derül ki egy, a Neurology szakfolyóiratban frissen közzétett kutatásból. A vizsgálat a nők szív-és érrendszeri fittségét vizsgáltta egy testmozgásos feladatban.

Azok az igen edzett nők pedig, akiknél mégis kialakult demencia, átlagban 11 évvel később történt mindez, mint a közepesen fitt hölgyeknél, azaz átlagosan 90 éves korukban, a 79 éves korhoz képest, ami az utóbbi csoportot jellemezte.

„Ezek az eredmények azért is izgalmasak, mert lehetséges, hogy ha a középkorúak kardiovaszkuláris edzettségét növeljük, akkor késleltethetjük, sőt akár meg is előzhetjük náluk a demencia kialakulását” – nyilatkozta a tanulmány szerzője, dr. Helena Hörder, a göteburgi egyetem professzora. „Ugyanakkor ez a vizsgálat nem ad ok-okozati magyarázatot a szív- és érrendszeri egészség és a demencia között, csupán az együttjárásra mutat rá. További kutatások szükségesek annak megállapításához, hogy a nagyobb edzettség pozitív hatással van-e a demencia rizikójára és hogy annak vizsgálata is szükséges, hogy az életút során mely időpontokban a legfontosabb a fitt állapot.”

A kutatásban 191, átlagosan 50 éves korú nő vett részt, akiknek a feladata egy biciklis testmozgásos gyakorlat végzése volt egészen addig, míg ki nem merültek. Ekkor egy kardiovaszkuláris csúcskapacitást mérő tesztek végeztek el velük. Az átlagos legmagasabb teljesítmény a résztvevőknél 103 watt volt. A résztvevők közül 40 nő ért el igen magas fittségi eredményeket, azaz 120 vagy magasabb wattnyi teljesítményt. A közepesen edzettek közé 92 nő, míg az alacsony fittségi csoportba (azaz 80 wattos vagy annál alacsonyabb teljesítményt elértek közé) összesen 59 nő tartozott. Ugyanezen alacsonyan edzett csoportba sorolódtak azok is, akiknél meg kellett állítani a vizsgálatot magas vérnyomás, mellkasi fájdalom vagy más szív- és érrendszeri probléma miatt.

Az ezt követő 44 évben a nőket hat alkalommal vizsgálták demencia szempontjából. Ezalatt összesen 44 nőnél alakult ki demencia. A magas fittségi csoport öt százalékánál, a közepesen edzettek negyedénél, míg az alacsony fittségi csoportba tartozóak közel egyharmadánál lehetett megállapítani a demenciát. Összességében a fitt nők 88 százalékkal kisebb esélyt mutattak arra, hogy demenssé váljanak, mint a közepesen edzett hölgyek.

Azon résztvevők körében, akinél le kellett állítani a tesztet különféle problémák miatt, évtizedekkel később 45 százalékos volt a demencia előfordulása.

„Ez arra utal, hogy negatív kardiovaszkuláris folyamatok mehetnek végeb a középkorúaknál, mely megemelheti a demencia kockázatát az élet egy sokkal későbbi periódusában” – magyarázta dr. Hörder.

A vizsgálat korlátai közé a kutatásba bevont nők viszonylag alacsony száma sorolható, akik egyébként mint svédek voltak, tehát más populációra ne feltétlenül érvényesek az eredmények Hörder véleménye szerint. Ezen felül pedig mindössze egy alkalommal nézték az edzettség szintjét, azaz a fittségi állapot változásait nem tudták követni.