Az Alzheimer megelőzése: amit már biztosan tudunk

2017.10.02. 00:00

A demenciáról

 

Jelenleg Amerikában több, mint 5 millióan szenvednek Alzheimer-kórban és az Alzheimer Társaság becslése szerint 2050-re ez a szám 16 millióra ugorhat. A fő rizikófaktort továbbra is a magas életkor jelenti: 82 éves korukra az idősek 42 százalékánál fedezhetőek fel a betegség jelei. Szintén ilyen, nem módosítható kockázatot jelent az, ha valaki nő, a családjában előfordult már a kór, illetve ha jelen van szervezetében az apolipoprotein E ε4-es allélje.

Jelenleg az USA Élelmiszerbiztonság és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) összesen négy gyógyszert hagyott jóvá, melyek az Alzheimer emlékezeti és viselkedéses tüneteire hatnak. Azok a kutatási próbák, melyek a betegséget módosítani kívánták, eleddig nem jártak sikerrel, ám továbbra is vannak ígéretes próbálkozások. Igen jelentőssé vált ezért a betegség megelőzésének kérdése. Mindezt támogatják a diagnosztikai kritériumok, a biomarkerek fejlődése és az Alzheimer-kór biofiziológiai hátterének feltérképezésében elértek.

 

Az Alzheimer megelőzése: amit már biztosan tudunk

 

A rizikófaktorok megelőzésének ki kel terjednie a diabetes mellitusra és inzulinrezisztenciára, az elhízásra, a metabolikus szindrómára, a magas vérnyomásra és magas koleszterinszintre, az agyi keringéssel összefüggő megbetegedésekre, a depresszióra, a pszichés és fiziológiás stresszre, a traumatikus koponyasérülésekre, az alvási rendellenességekhez kapcsolódó légzési problémákra, a dohányzásra és alkoholfogyasztásra, a koronáriabetegségekre, a mozgásszegény életmódra és az étkezésre. Ezek azok a potenciálisan megváltoztatható kockázati tényezők ugyanis, melyek amennyiben együttesen vannak jelen, az Alzheimer-kór rizikójának 50 százalékáért felelősek - mindemellett pedig jelenleg úgy tűnik, hogy az amyloid illetve tau fehérjékre nincsenek hatással. Az antiamyloid gyógyszerek kísérleti vizsgálata jelenleg is zajlik.

Azok megváltoztatható tényezők, melyek védelmező hatással vannak az Alzheimerrel szemben a következők: a kognitív tartalékok és mentális aktivitás növelése, tanulás és élethosszig tartó képzés, kognitív szabadidős tevékenységek, fizikai aktivitás és testmozgás, társas bevonódás, tudatos jelenlét és wellness aktivitások, optimizmus és az életcél megtalálása, egészséges étkezés és omega-3 bevitel. Egy 19 vizsgálatot összegző tanulmány szerint bizonyos agyi aktivitást stimuláló tevékenységek segíthetnek csökkenteni az Alzheimer-kór rizikóját. Ilyen például a keresztrejtvényfejtés, kártyajátékok, számítógéphasználat, művészet és kézművesség, tanfolyamra járás, csoportos megbeszélések és zenehallgatás.

A testmozgás – típusától és intenzitásától függően – akár 65 százalékkal is csökkentheti a betegség rizikóját. A mögöttes mechanizmusok között olyan jelenségeket sejtenek, mint a véredények megebtegedésének csökkenése, a jobb tüdőfunkciók, a sejtek túlélésének megnövekedése és a gyulladáscsökkentő folyamatok beindulása.

Az Alzheimer közel egyharmada megelőzhető volna kiegyensúlyozott, egészséges életmódbeli választásokkal, úgy mint a rendszeres testmozgás, a társaság keresése és bevonódás a közösségi életbe, valamint az egészséges étrend, melybe olyanok tartoznak, mint az ajánlott gyümölcs- és zöldségmennyiség elfogyasztása, a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása, a zsírszegény fehérjék előnyben részesítése, valamint a feldolgozott élelmiszerek kerülése.

Habár nem létezik még magyarázat arra, hogy az idő előrehaladtával miért alakul ki egyeseknél a betegség, míg másoknál nem, az ismert rizikófaktorok megcélzása segíthet az Alzheimer megelőzésében vagy lelassításában. Az olyan egészséges életmódbeli változtatások, mint a nagyobb fizikai aktivitás, az egészséges étrend, a társaság keresése és a szellemi kihívások mind hatékonyak lehetnek.

Az Alzheimer-kór prevenciójának jövőbeli kutatásának fő fókuszpontjában azok a személyek lesznek, akik genetikai vagy más sérülékenységük okán emelkedett rizikóval néznek szembe. Emellett fontos a krónikus állapotok és az életmódbeli választások vizsgálata is.

A hagyományos klinikai próbákban nagy mintán, hosszú távon, randomizált módon történik az adatfelvétel, ezért ezek kivitelezése nehézkes lehet. Ezzel szemben a precíziós orvoslás megközelítése az, hogy egyetlen alany vizsgálata sokkal gyorsabban képes meghatározni, hogy a személyre szabott megelőzési terv optimalizálni képes-e az adott beteg esetében a kimenetet. Több különböző útvonal váthatja ki erősítheti fel az Alzheimer-kórt, épp ezért pedig különféle stratégiákkal lehet megelőzni vagy lassítani a betegséget. Még ha önmagukban nem is kellő hatékonyságúak, ezek a precíziós stratégiák segíthetnek a társuló betegségek visszaszorításában, ezzel jelentősen növelik annak esélyét, hogy az amyloid- illetve tauspecifikus terápiák hatásosak legyenek. Az Alzheimer általában lassú, fokozatosan kibomló jellege arra enged következtetni, hogy a betegre szabott megközelítéseknek van esélyük arra, hogy sikeresek legyenek.

(medscape)