Fejsérülés siettetheti az Alzheimert

Ágnes Pöltz

2018.03.22.

Science Daily

Az agyrázkódások és más koponya- illetve agysérülések növelhetik annak az esélyét, hogy valakinél korábban alakul ki Alzheimer-kór – állítja a  Southwestern University Peter O’Donell Jr. Brain Institute kutatócsoportja.

A frissen közölt vizsgálat az első a világon, mely boncolással is megerősített Alzheimer-kórban szenvedett személyeknél figyelte meg a betegség és a korábbi fejsérülések közötti összefüggést.

Összesen több, mint 2100 eset áttekintését követően a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál, akik olyan koponyatraumát szenvedtek el éltük során, ami öt percnél hosszabb ideig tartó tudatvesztéssel is járt, átlagban 2 és fél évvel hamarabb állapítottak meg demenciát, mint azok esetében, akiknek nem volt ilyen tapasztalatuk.

Az eredmények abból a szempontból is fontosak mivel jelenleg egyre nagyobb vita övezi az olyan, fejsérülésekkel is járó kontaktsportokat, mint az amerikai futball, ahol a játékosok sorozatosan szenvedhetnek koponyatraumákat. A cikk szerzői azonban figyelmeztetnek: még nem ismertek a pontos folyamatok, amin keresztül az agyi sérülések kapcsolatban állnak az Alzheimer-kórral, és jelenleg arra sem képes a tudomány, hogy előrejelezze azokat az egyéni eseteket, ahol nagyobb eséllyel lép fel a demencia egy korábbi életkorban.

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy az agysérülés egy rizikófaktor ugyan, de szülőknek nem tanácsos amiatt távol tartaniuk gyerekeiket a sporttól attól való félelmükben, hogy az agyrázkódás demenciát okoz” – mondta Dr. Munro Cullum neuropszichológus, a téma szakértője. „Ez a kirakósnak egy darabja, egy lépés annak megértése felé, hogy a két jelenség miképpen függ össze.”

Több kutatásra van szükség annak felderítéséhez, hogy pontosan mi történik egy koponyatrauma során, mely később demenciához vezethet egyeseknél; milyen más faktorok játszanak szerepet; valamint hogy ki a legsérülékenyebb ebből a szempontból. A tudósok feltételezése szerint egy agysérülés során olyan gyulladás lép fel az agyban, ami előkészítheti a terepet a neurodegeneráció későbbi kifejlődésének, illetve hogy más genetikai faktorok és egyelőre ismeretlen kiváló tényezők is szerepet játszhatnak ebben a folyamatban.