Gyerekkori előzménye is lehet az Alzheimernek

Ágnes Pöltz

2018.04.05.

Medscape

Az Alzheimer-kórra vonatkozó genetikai kockázat a gyermekkorban is összefüggésbe hozható lehet az agyi funkciókkal és a hippocampus térfogatával egy új kutatás szerint. Ennek fényében pedig a betegség az idegrendszeri fejlődésben eredő gyökerekkel rendelkezhet.

„Azt találtuk, hogy az Alzheimer-kór genetikai rizikója már a betegség kezdete előtt évtizedekkel együttjár az emlékezeti tesztekben megmutatkozó alacsonyabb teljesítménnyel” – mondta el dr. Giovanni Salum, az Universidade Federal do Rio Grande do Sul kutatója.

Az idegrendszeri fejlődésben megmutatkozó eredet lehetősége pedig az Alzheimer-kór megelőzése, a rizikó felismerése és a betegség kialakulásának kutatása terén is új kapukat nyithat meg – tette hozzá.

A tanulmányt az American Journal of Psychiatry folyóirat közölte.

Újszerű gyerekvizsgálat

Az Alzheimer-kór egy magas öröklődésű neurodegeneratív betegség, mely több genetikai eltéréssel van kapcsolatban. Habár minden egyes mutáció önmagában kis hatásnagyságot mutat, ezek többszöröződése már segíthet az előrejelzésben

A korábbi kutatásokban már kimutatták az Alzheimerre vonatkozó többgénes rizikófaktor együttjárását mind a memória hanyatlásával, mind pedig olyan agyi változásokkal, mint a kisebb hippocampus térfogatta felnőtteknél. Ugyanakkor eddig még nem dolgozták fel a témát gyerekekkel és serdülőkkel.

A vizsgálat során az Alzheimer genetikai rizikója és a kognitív képességek, valamint a hippocampus mérete közötti összefüggéseket két 6 és 14 év közötti brazil gyermekek között vizsgálták.

Az eredmények szerint a genetikai rizikó növekedésével mind az azonnali, mind a késleltetett emlékezeti felidézésben mutatott teljesítmény csökkent. Ez pedig nem volt visszavezethető egyetlen kisebb genetikai változásra sem, hanem úgy tűnik, hogy valamilyen összegződő genetikai rizikóból fakadhat.

A vizsgálat során arra is fény derült, hogy a hippocampus térfogata kisebb a képlet mindkét oldalán azoknál a gyerekeknél, akik magas genetikai rizikóval rendelkeznek.

Amikor a brazil adatokat egy kanadai mintán meg kívánták ismételni, az összefüggések nem bizonyultak szignifikánsnak. Mindenesetre az eredmények arra mutatnak rá, hogy még az olyan klasszikus neudegeneratív zavarok mint az Alzheimer-kór is eredhet az idegrendszer fejlődési eltéréseinek talajáról.

Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű- Ha valakinek az agya ellenálló és jó benne az idegsejtek közötti szerveződés, emellett pedig rendelkezik annyi kognitív tartalékkal, hogy magas képzettsége mellett stimulálja is az agyát, akkor lehet, hogy a genetikai rizikó ellenére nem mutatja majd az Alzheimer-kór tüneteit. Nem biztos tehát teljes mértékben, hogy minden eldől már gyermekkorban.