Nem gyógyszeres beavatkozás a demencia ellen

Szemlézte: Pöltz Ágnes

2017.11.20. 10:30

A demenciáról

Medscape

Egy friss kutatás szerint azok az egészséges, jól funkcionáló idősek, akik a feldolgozási sebsséget megcélzó számítógépes kognitív tréningben vesznek részt, 10 évvel később 29 százalékkal alacsonyabb rizikóval néznek szembe a demenciával. A legjobban azok profitáltak a kezelésből, akik a legtöbb edzésben vettek részt.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a memóriát vagy az érvelést a fókuszban tartó kognitív tréning nem hozta ugyanezt az eredményt.

Dr. Jerri Edwards, a Dél-Floridai Egyetem professzora egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy eleddig ez az egyetlen randomizált kontrollált klinikai vizsgálat, mely képes volt kimutatni, hogy bármilyen – akár gyógyszeres, akár nem gyógyszeres – beavatkozással hatékonyan csökkenthető a demencia rizikója.

A vizsgálatban összesen 2785 egészséges, mentális hanyatlást nem mutató időst vizsgáltak. A résztvevőket négy csoportra osztották: három csoport kognitív tréningben vett részt, melynek fókuszában a feldolgozási sebesség, a memória, illetve az érvelési készség állhatott, a negyedik (kontroll) csoport pedig kapott ilyen edzést.

A kognitív tréningek összesen 5-6 hét alatt, tíz alkalomnyi 60-75 perces ülésből épültek fel. Ezek közül egyedül az a csoport vett részt számítógépes edzésben, akik a feldolgozási sebesség területén kaptak fejlesztést – ez a terület a mentális gyorsaságért felelős. A feldolgozás sebessége már 25 éves korban elindul az enyhe hanyatlás irányában és sok szerző szerint az egyik legalapvetőbb területe az öregedésnek. Frissen tartása azonban azért is kiemelkedő fontosságú, mivel szinte az élet összes szegmensében szerepet kap.

A számítógépes tréning során a feldolgozási sebességet fejlesztő feladatokban különféle tárgyak képe villant fel a képernyőn, melyeket az időseknek azonosítaniuk kellett. A feladat tovább nehezíthető, ha más, figyelemelterelő ingerek jelennek meg a célingerek mellett, illetve ha rövidebb ideig villannak csak fel a képek.

10 évvel később a résztvevőket különféle neurológiai és neuropszichológiai eszközökkel mérték fel. Ezen az utánkövetésen összesen 1220 személy vett részt. Közülük 260 esetben volt kimutatható demencia.

Az adatok elemzése során egyértelművé vált, hogy a kontrollcsoporthoz képest 29 százalékkal alacsonyabb eséllyel alakult ki demencia azoknál, akik a feldolgozási sebességet fejlesztő programban vettek részt. Ugyanakkor a memóriatréninggel és az érveléssel foglalkozó csoportok kockázata nem tért el jelentősen a tréningben részt nem vett kontrollcsoport arányaitól.

Mindezek mellett az is körvonalazódott, hogy valaki minél több alkalom tréningen vett részt, az tovább csökkentette a demenciára utaló jelek kialakulását – ám az még nem világos, hogy mi is volna a tréning optimális „dózisa”.

Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy a gyorsaság fejlesztése milyen mögöttes mechanizmusok révén csökkentheti a demencia kockázatát, ám egyes szakértők szerint elképzelhető, hogy az agyi tartalékok változásain keresztül valósulhat meg mindez. A feltételezések szerint a gyorsasági tréning hatására az agyi tartalékok kapacitása a funkciók kompenzatórikus változásain keresztül növekedhet. Az agy nagyobb kapacitása vagy hatékonysága például ilyen lehet, vagy az egészséges szövetek életképessége is közvetlenül valósulhat meg, de az is lehet, hogy a patológiás fehérjék vagy folyamatok hatása csökkenthet – állapítják meg a szerzők.

A korábbi vizsgálatok, melyekben elektródákkal mérték az agyi aktivitást a gyorsasági tréning előtt és után arra engedtek következtetni, hogy ez az intervenció a „figyelem elosztását javítja” Dr. Edwards szerint. „Tehát azt a képességet segíti elő, hogy mindenre figyeljünk magunk körül.”

Az eredmények azonban még csupán óvatosan lelkesítőek. További gondosan tervezett vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy egyértelművé váljon a feldolgozási sebesség számítógépes fejlesztésének célzott hatása és a pontos mögöttes mechanizmusok működése. Független szakértők szerint ugyanakkor fontos észben tartani, hogy ahhoz, hogy a kognitív stimulációnak valóban kézzelfogható eredménye legyen, napi szinten kell az alkalmazni a betegeknek a mindennapjaik során.