Vérhigítókkal csökkenthető a demencia kockázata

Ágnes Pöltz

2017.11.24.

The Guardian

Az antikoaguláns (a köznyelvben vérhigítóként ismert) gyógyszerek egy új kutatási eredmény szerint segíthetnek megelőzni a demenciával és stroke-kal járó állapotokat azoknál a betegeknél, akiknél szívritmuszavart állapított meg a kezelőorvosuk.

A vizsgálat szerint a pitvarfibrillációval kezelt betegeknél sokkal kisebb eséllyel alakul ki demencia akkor, ha antikoagulánst kapnak. A résztvevők kockázata 4 százalékkal csökkent azokhoz képest, akik nem kaptak betegségükre ilyen gyógyszert.

A tudósok összesen több mint 444 ezer svéd pitvarfibrillációval kezelt beteg egészségügyi adatait elemezték. Először minden, 2006 és 2014 között pitvarfibrillációval diagnosztizált beteget azonosítottak, majd az összes beteg további sorsát monitorozták. Ennek nyomán bukkantak rá arra is, hogy összesen 26 ezer betegnél állapítottak meg demenciát az orvosok.

Habár a kapott eredmények még nem jelentenek ok-okozati összefüggést, a kutatócsoport szerint „erőteljesen utalnak” arra, hogy a vérhigító készítmények segíthetnek megelőzni ezeknél a betegeknél a demencia kialakulását.

A pitvarfibrilláció növeli a stroke és a vérrögképződés rizikóját. A vérrögök pedig egyes szakemberek szerint megjelenhetnek ezután az agyban is, ahol hozzájárulhatnak a demencia kialakuláséhoz.

Dr. Leif Friberg a stockholmi Karolinska Institute kutatója és a cikk társszerzője a következőképp nyilatkozott eredményeikről: „Klinikusként tudom, hogy vannak olyan pitvarfibrillációval élő betegek, akik fatalista nézeteket vallanak a stroke-kal kapcsolatban. Vagy bekövetkezik, vagy nem. Kevés azon betegek száma, akik a demenciával kapcsolatban fatalisták, ahol is fokozatosan veszíti el az ember az elméjét.”

„Egyetlen agy sem tudja kivédeni hosszú távon a mikroszkopikus méretű vérrögök folyamatos áradását. A betegek a lehető legtovább akarnak talán ragaszkodni a lehető legtöbb meglévő szürkeállományukhoz. Annak érdekében, hogy megőrizzük, amink van, gondosan szednünk kell az antikoagulánsokat, ha pitvarfibrillációval diagnosztizáltak minket. Hiszen már bebizonyosodott, hogy az antikoaguláns véd a stroke-kal szemben, sőt, jelen tanulmány eredményei alapján a demenciával szemben is óvhat.”

A vérhigítók közé tartoznak a warfarin-, apixaban-, dabigatran-, edoxaban-, valamint rivaroxabantartalmú szerek. Ezek védőhatása annál nagyobbnak bizonyult, minél hamarabb kezdték el szedni a betegek a pitvarfibrilláció diagnózisát követően.

Dr. Friberg szerint a betegeknek a lehető leghamarabb el kell kezdeniük a gyógyszerek szedését és folyamatosan ki kell tartaniuk mellette. Hozzátette: „Az orvosoknak nem tanácsos leálltani a betegeiket a szájon át szedett antikoagulánsokról, hacsak nincsen rá igen nyomós indokuk. A betegeknek pedig nem szabadna abbahagyniuk ezek szedését anélkül, hogy orvosuk ezt kérné tőlük.”

A Europen Heart Jounalban publikált tanulmány nem talált különbséget a demencia prevenciója szempontjából a régebbi vérhigító, a warfarin, valamint az újabb antikoagulánsok között.

Jeremy Pearson professzor, a Brit Szívtársaság orvosi társigazgatója szerint „az agyi véredényeket eltömítő vérrögök okozta stroke a demencia egyik fő okát képezi és a pitvarfibrilláció ebből a szempontból fontos rizikófaktornak számít, hiszen növeli a vérrögképződés esélyét.”

Az angliai Alzheimer Research kutatóintézet tudományos igazgatója, Dr. Carol Routledge úgy nyilatkozott: „Az eredmények rávilágítanak arra, hogy alaposabban is érdemes megvizsgálnunk ezt az összefüggést. Ám a vizsgálat természete egyelőre nem teszi lehetővé, hogy egyértelműen kijelentsük, hogy az antikoagulánsok csökkentik a demencia kockázatát. Fontos lesz megnéznünk majd a többi jelenleg is zajló vizsgálat adatait, emellett pedig tovább kell kutatnunk a különböző típusú demenciák rizikója és az antikoagulánsok közötti pontos kapcsolatot is.”